A kommunikci sokkal tbb mint a beszd. A kzlsnek a beszd csak egyik formja, s a beszdet is tbbfle kzlsforma ksri. Kommunikl, vagyis kzl valamirl valamit, valamilyen csatornn (rs, telefon, e-mail, zszl lengets) keresztl, valamilyen kddal (jelek, szavak), valakinek.
Kommunikci esetn ht fle viszony ltezik: – n s , – mindkettnk viszonya ahhoz amirl beszlnk, – mindkettnk viszonya a hasznlt jelekhez, – mindkettnk viszonya a helyzethez.
Egy kznapi kommunikci lehet ltszatkzls, tnykzls, vlemnykzls, rzelemkzls s nkzls. Mindez trtnhet gesztussal, mimikval, testtartssal, intoncival, beszlk kzti tvolsggal, beszd kzbeni mozgssal. A kommunikci egynt minket, mikzben vannak trsadalmi rtegekre, kultrkra jellemz kommunikcis formk is.
A kommunikci nem csupn informci csere, hanem elssorban klcsns megrts. A kommunikci rsztvevi nemcsak a kls (az objektv), hanem a bels (a szubjektv) vilghoz is viszonyulnak. Ezt is kell klcsnsen ismerni valamennyire.
„Gondolkodom, teht vagyok” szemben a „Ltezem, teht eltrek” megoldsval.
„Nem attl vagyok ugyan, hogy Te vagy, de attl tudom, hogy vagyok, hogy Te vagy.” |