Kos III. 21.–IV. 20. Imdja a prgst, akkor rzi jl magt, ha adrenalin-szintje magas. Ha tl nagy a nyugalom, szenved. Ktszer annyit teljest, mint a tbbi csillagjegy szltte, m a megszoks felrlheti idegeit.
Bika IV. 21.–V. 20. Maga a megtesteslt nyugalom. Az egyenletes terhelst a vgletekig brja, a hirtelen vltozsok viszont kihozzk sodrbl. Ilyenkor kitr, tombol. Aztn, ha kiengedte a gzt, jra megszllja a nyugalom.
Ikrek V. 21.–VI. 21. Forr krltte a leveg. Akkor rzi jl magt, ha nyzsghet, ha mindenbe beletheti az orrt, gy inkbb okoz stresszt msoknak. A vratlan helyzeteket kifejezetten lvezi, az egyhangsg viszont kibortja.
Rk VI. 22.–VII. 22. A legkisebb terhelsre is knnyen kibillen lelki egyenslybl, a csillagjegyek kzl neki a legalacsonyabb a stressztr kpessge. Mr a rvid ideig tart stresszhelyzet is klnfle betegsgeket okozhat nla.
Oroszln VII. 23.–VIII. 23. Csak a dobog cscsn tudja elkpzelni magt. Mr gyermekkortl szereti sszemrni erejt msokval, lvezi a versenyhelyzetet. m ha veszt, sszeomlik. A kudarcok elbb-utbb szvpanaszokhoz vezetnek.
Szz VIII. 24.–IX. 23. Jl brja a terhelst. Szervezete knnyen alkalmazkodik a tarts terhelshez, legyen az szellemi vagy fizikai. Inkbb teremt stresszhelyzetet krnyezete szmra lland kritikjval, csps megjegyzseivel.
Mrleg IX. 24.–X. 23. Csak a kellemes ingerekre (szerelemre, rmre) van felkszlve. A negatv hatsok hamar kibillentik lelki egyenslybl, a tarts megterhels pedig szellemi s testi betegsgekbe torkollhat.
Skorpi X. 24.–XI. 22. Igazi problmamegold alkat. pp vszhelyzetben, vagy nagy megrzkdtatsok idejn vannak a legjobb tletei. Knnyen regenerldik, mert nem rgdik az esetleges kudarcokon, hanem j clokon tri a fejt.
Nyilas XI. 23.–XII. 21. Kalandkedvel, szereti a kihvsokat. De mindig csapatban gondolkodik. Kudarc esetn, vagy tarts stresszhelyzetben jl mkd ngygyt, feszltsgold mdszereket tall ki magnak (s msoknak).
Bak XII. 22.–I. 20. Kifel ugyan kemnynek tnik, valjban nehezen birkzik meg a kihvsokkal. Pesszimista belltottsg, gy eleve lpshtrnnyal indul minden versenyben. A tarts stressz krnikus betegsgekre hajlamostja.
Vznt I. 21.–II. 19. Nem tl gyakorlatias, inkbb szellemi tren teherbr. A vratlan helyzetekben leblokkol, ezrt ezek ell megprbl kitrni. Nem akar bellni a sorba, nem hajland „htkznapi clokrt” harcolni.
Halak II. 20.–III. 20. Rendkvl rzkeny, a krnyezetben tapasztalt diszharmnit is nehezen viseli. Nem munklkodik benne becsvgy, inkbb visszavonul, befel fordul s alkohollal, gygyszerrel prblja feledtetni a csaldst.
|