Meg�t�l�se

Az asztrol�gia meg�t�l�se minden korban vitatott volt, m�r a pog�ny R�m�ban is el�fordult, hogy a v�rosb�l kitiltott�k az asztrol�gusokat; �s a felvil�gosod�s el�tti Eur�p�ban is sokszor mint „pog�nys�got” el�t�lt�k. �rv�nyess�g�r�l neh�z vil�gos k�pet adni. Sz�mos kiv�l� tud�s foglalkozott vele, p�ld�ul Kepler is, de ide sorolhatjuk a magyar Gy�rffy L�szl� hadb�r� ezredest is, aki mai ismereteink szerint az els� magyar asztrol�giai tank�nyv szerz�je volt. Az asztrol�gi�t nagyon sokan ellenzik, sokan alapvet� tan�t�sainak ismerete, vagy legal�bb megismer�s�nek ig�nye n�lk�l. Sokan az emberi „szabad akarattal” ellent�tben �ll�nak tartj�k, �s ez�rt eleve tagadj�k

Kritik�ja

Az asztrol�gia kritik�ja els�sorban tudom�nyos oldalr�l t�rt�nik, �s a tudom�nyos m�dszer elemeit k�rik sz�mon. Ennek megfelel�en ez empirikus igazol�st hi�nyolj�k �s az elm�leti probl�m�kat kritiz�lj�k

Elm�leti probl�m�k

Az asztrol�gia, mint "elm�let" is gyenge talajon �ll. Els� gond, hogy nincs tulajdonk�ppen egy asztrol�gi�nak egy pontosan le�rt elm�lete. Vannak, akik szerint a sz�let�si id�pont relev�ns, vannak, akik szerint a fogantat�s id�pontja. Vannak, akik szerint az id�pont percnyi pontoss�ggal kell, ugyanakkor ismerj�k a csillagjegyekkel oper�l� teljesen durva horoszk�pokat is.

A k�vetkez� gond, hogy az asztrol�gia �ltal�ban nem mondja meg, mit is tud j�solni. Ha semmilyen egy�rtelm�en ellen�rizhet� j�slata nincs, akkor az�rt nem tudom�ny. Ha van, akkor mer�l fel a k�s�rleti ellen�rz�s lehet�s�ge.

Az elfogadott fizikai ismereteink szerint a Nap �s a Hold kiv�tel�vel a bolyg�k �s a csillagok nincsenek olyan hat�ssal r�nk, amelyet az ember ak�r csak �rz�kelne, nemhogy jelent�s befoly�ssal lenne r�. Ford�tva sem tudunk hat�sr�l, teh�t hogy a csillagok mi�rt jelezn�k az egy�nek valamilyen tulajdons�g�t. Nincs teh�t semmif�le hat�smechanizmus az asztrol�gia elgondol�sa m�g�tt, pl�ne nem olyan, ami illeszkedne m�s tudom�nyos ismereteinkhez.

A k�vetkez� probl�ma, hogy amennyiben volna ilyen hat�s, akkor az asztrol�gia ak�r a sz�let�s, ak�r a fogantat�s id�pontj�t veszi alapul, az ember �let�nek egyetlen pillanat�t tekinti csak. Nincs semmif�le indoka annak, hogy a hat�s mi�rt pont csak ebben a pillanatban volna jelent�s, �s m�skor mi�rt nem. Az ember �let�ben az �gi, ciklikus hat�sok hosszabb t�von kiegyenl�t�dn�nek, ha lenne is ilyen.