A l�lektan alapvet�en h�rom �N-r�l besz�l (�szt�n-�n, felettes-�n �s �n). Az �szt�n-�n (a jungi tudattalan, „�svalami”) vel�nk sz�letett. Energia (libid�, agresszi�, kollekt�v archet�pusok, stb.) hordoz�. T�rekszik a bels� fesz�lts�g megsz�ntet�s�re. Ez �r�met is okozn egyben.

Ha a tudattalan (�szt�n-�n) nem k�pes a fesz�lts�g levezet�s�re, akkor az �N (az ego) seg�ts�g�re szorul. Az �n. felettes-�n mor�lis, kultur�lis (�n-ide�l, lelkiismeret) szempontb�l �t�li meg a fesz�lts�g levezet�s�t.
Lelkiismeret: behat�rol, tilt – Szaturnusz
�n-ide�l: jelzi mi a j� – Jupiter

Az ember legf�bb saj�toss�ga az �ntudata (identit�sa). Ez nem felt�tlen�l egocentrizmus. Mindenki saj�t vil�g�nak k�zpontja (id�t �s teret �nmagunkra vonatkoztatva tapasztaljuk meg)
„El�ttem van �szak, h�tam m�g�tt d�l…”
Minden ember olyan mint minden ember, mint n�h�ny m�sik, mint senki m�s. Az �n�nk helyzetr�l helyzetre aktualiz�l�dik ugyan de d�nt� elem az �nazonoss�g, a tart�ss�g, a folyamatoss�g.
„A tornyon ugyanaz a sz�lkakas forog ide-oda.”

Az �nazonoss�g szintjei:
• pszichofizikai, t�rsadalmi (hely�nk van a t�rsadalomban),
• egzisztenci�lis (cselekedeteink),
• kateg�rikus (k�p�nk van �nmagunkr�l),
• �lm�nyszer� (�t�lj�k �nmagunkat)

Az �nszeretet-energia hozz�tartozik kellemes k�z�rzet�nkh�z �s EG�SZs�g�nkh�z. Nem k�z�mb�s azonban a fejletts�gi szint.
Ha nincs el�g ilyen energi�m, akkor ki�r�l�k (�rny�ka leszek a m�siknak).
Ha t�l sokat mozg�s�tok, akkor felf�v�dik az �nem (mint a b�ka a mes�ben).

Az �nszeretet alapt�k�je n�lk�l nincs alkot�s. A karakterbeli adotts�gok behat�rolhatj�k a szem�lyis�g fejl�d�s�t, de nem megv�ltoztathatatlanok.