A 9. h�z tal�n legfontosabb jelent�startalma, amib�l azt�n minden m�s �rtelmez�s kiindul, az �T, az UTAZ�S, az ELV�GY�D�S, a KALAND fogalomk�re. Az �t egy k�vetend�, p�lda�rt�k� eszm�nynek (szent �t) a jelk�pe. Maga az utaz�s �ltal�ban a keres�s, a f�lfedez�s, a beavat�d�s, a megtisztul�s, a misztikus tud�s ut�ni v�gy, a prof�n t�rb�l a szent t�rbe val� �tl�p�s. C�lja a b�ke, az igazs�g, a boldogs�g, a halhatatlans�g, a k�zpont, az �nazonoss�g megtal�l�sa. Jung szerint az utaz�s az egy�n �nmag�val val� el�gedetlens�g�r�l tan�skodik, amely �j horizontok f�lt�r�s�ra �szt�nzi.

Az utaz�s v�gya, jelent�s�ge v�gigvonul a vil�g szinte valamennyi m�tosz�n, trad�ci�j�n. Gilgames �tja a halhatatlans�g f�v��rt a beavat�d�s �tja. Egyiptomban a l�lek hal�l ut�ni utaz�sa a megm�rettet�s aktus�val p�rosul. A buddhizmusban a nirv�na fel� vezet� �t maga a spiritu�lis fejl�d�s. K�n�ban a tao (�t) a kozmikus igazs�g jelk�pe. A s�m�n utaz�s lelki �t, c�lja a szellemvil�gba val� felemelked�s. Od�ssszeusz, Herakl�sz, az argonaut�k �tjai a feladaton �s pr�bat�telen t�l, az el�rhetetlen el�r�s�nek beteljes�l�s�r�l is sz�lnak.

Az �sz�vets�gben a zsid�k v�ndorl�sa az �g�ret f�ldj�t c�lozza meg. Az �jsz�vets�gben J�zus azt mondja: „�n vagyok az �t.” Saulusb�l Paulus a damaszkuszi �ton v�lik. Dante utaz�sa beavat�d�s az isteni vil�grendbe, a Tud�s birtok�ba jut�s. A Gr�l keres� lovagok c�lja a megtisztul�s volt. Az utaz�s teh�t beavat�d�s. Nem ugyanaz �rkezik meg, mint aki elindult. Az utaz�s feladatk�zpont�. V�llalkoz�s a lehetetlenre.

Sohasem egyszer� k�v�ncsis�g, vil�gl�t�s ig�nye hajtja a m�toszok h�seit, hanem valamilyen k�ls�, isteni (vagy emberi?) k�nyszer. A m�toszokban az utaz�s munka, vesz�lyes �s k�nyszer� v�llalkoz�s. A h�tk�znapokban is minden utaz�s egy kicsit megv�ltoztat minket. Az utaz�sb�l visszat�r� az „�jj�sz�letett” k�p�t mutatja az otthon marad�k sz�m�ra.

„Elutazni annyi, mint egy kicsit meghalni.”